A wayang előadás legfontosabb eszköze, illetve a legszentebb figura a gunungan (gunung= hegy) mely nagy valószínűséggel a Balin található Gunung Agung szent hegyre utalhat, melynek másik neve a kayon (jelentése: fa). Szinte ez az egyetlen díszlet az árnyjáték előadáson.
Gunungan (Pinteres)
Formája három- vagy ötszögletű, mely áttörésekkel gazdagított. Szintén bőrből készítik. Legfontosabb szimbóluma az életfa, másik nevén Kalpatura. A
gungunganok alsó része általában palotát ábrázol, ez az a hely, ami otthont ad az előadásnak. Előterében egy lépcsősor található, melynek végkimenetele egy oszlopcsarnok, melynek végén egy kettős zárt ajtó látható. Ezt az ajtót két raksasasa őrzi. A csarnok tetejének két oldalán egy-egy madár, vagy Garuda-fej fedezhető fel. Ezek a napot és a tüzet jelölik. Az oszlopcsarnok tetejéből nő az életfa. Az első elágazásánál láthatunk egy démonfejet, ami az ártó szellemek elriasztására szolgál. Régen a gununganon található fa ágai között nőket és férfiakat is ábrázoltak. Sőt az ágak még virágokban végződtek, illetve madarakat és majmokat is elhelyeztek rajta. Két típusa van: a kayon gapuran és a kayon blumbangan. A kayon gapuran magasabb, ezzel szemben a kayon blumbangan teltebb. A kayon gapuran ismertető jele a kapu. A kaput egy raksasa ikerpár őrzi, Cingkarabala és Balupata. A kayon blumbanganon pedig egy tiszta vizű tavat és halakat láthatunk. Ennek a kayon típusnak a hátoldalára a készítő lángoló vörös tüzet, míg a másikra vörösen izzó parazsat fest. Általában ezt használják a wayang golek előadásokon.
Az előadás kezdetekor és befejezésekor a gunungant a színpad közepére állítják, mely az
előadás kezdetét jelzi. De a színhely változását is mutatja, ám ekkor nem csak függőlegesen állhat. Kezdetben a síkban enyhén jobbra dől – ezzel tudatva, hogy még nincs története a világnak –, majd tengelye körül jobbra fordul meg a figura éjfél előtt, majd éjfélkor felegyenesedik. Éjfél után pedig balra dől a következő jelentéssel: az élet materiális gyönyöreitől való elfordulást, ezzel egy időben a belső felé nyitást jelenti. Ezáltal függönyként is szolgál, ám ez csak az egyik jelentése: továbbá mágikus erőközpont, melytől az előadás függ. Készítése rituálékhoz kötött: a legfontosabb a felavatási szertartás, ezáltal lélek költözik a gununganba. Ezt követően az előadások kezdetén a gunungan az, ami felruházza élettel a bábokat. Minden mozgása jelentőséggel bír. Ezek a mozgások segítenek a jelenetváltásoknál is. A hangulat és a környezet visszaadásakor fontos szerepe van. A szomorú részeknél például a dalang úgy mozgatja a kayont, hogy az kövesse a beszédének ritmusát és a hangszínének mozgását megfelelően kísérje. Helyettesítőként is alkalmazható, ha olyan bábot kell megjeleníteni, mely nincs, vagy máshogy nem lehetséges a megjelenítése. Ilyen például, ha egy főbb istent kell megjeleníteni, vagy a testből távozó lelket, de az idő elmúlását is jelképezheti. Összegezve az utóbbiakat, szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gunungan a teremtés és a világhegy szimbóluma is egyben.
Felhasznált könyvek:
- Tari Eszter: Jávai árnyak
- Kelényi Béla, Renner Zsuzsanna: Vajang: jávai báb- és árnyjáték
Ayang 