Mint tudjuk Indonézia minden szigetén kívétel nélkül az Iszlám vallás a meghatárózó. Ám kívételek mindenhol fellelhetőek, s ez így is van Bali szigetével is, ahol a meghatározó vallás a Hindu és ennek is egy itt kialakult speciális változata. Miért is speciális a Hindi vallás Balin? Azt most meg is tudhatod ebben a bejegyzésben.
A vallás keveréke a hindu vallásnak, az ősi istentiszteletnek és a buddhizmusnak. Agama Hindu Dahrma a hivatalosabb neve a vallásuknak. Mindennek az alapja az “adat”, amely a hinduizmus előtti időkben íródott szokásjog. A balinézek mind a mai napig az “adat” útmutatása szerint élnek. A vitás kérdésekről a falu elöljárója dönt, persze a szokásjog szellemében. Azt megkell említeni, hogy az indonéz államjog mindenek felett áll, így ez alól az “adat” sem kivétel.
A balinéz emberek számára nagyon fontos a vallás, így már egész pici koruktól fogva szívják magukba a vallást, valamint születésüktől kezdve részt is vesznek a szertartásokon. A helyi emberek úgy vélik, hogy a démonok és az istenek között élnek és tőlük függenek. Ezáltal imával és szertartásokkal igyekszenek kiengesztelni őket. Isteneiket szellemi erőként tisztelik, nem úgy mint az indiai hinduban. A hinduizmus és a buddhizmus is csak részben tudott érvényesülni. Hitük szerint Buddha egy olyan személy aki bennük él és oltalmazza életüket.
Balin szinte mindenhol szent helyeket és templomokat találunk, a rizsföldektől kezdve a hegyekig tényleg minden hol. Minden falunak legalább három nagyobb, vallási és kulturális rendeltetésű temploma van. És a több ezer templom közül nincs két darab egyforma templom. Az összes templom- legyen az falusi vagy birodalmi mind egy sémára épült. A település a szent hegy felé forduló részén található a Pura Puseh, más néven a nap és az ég temploma. Ez a szentély az égieknek és az ősöknek rendeltetett. Pura Dalem a holtak temploma és itt tartják a temetkezési szertartásokat. A falu központjában áll a Pura Desa, ez a templom az élőké. A balinéz hindu szerint itt találkozik az ég és a föld. Itt rendezik az ünnepségeket, a falugyűléseket, és a kakasviadalokat.
A szentélyek két-három körül kerített részből állnak. A bejárat egy osztott piramis formájú kapuoszlopból áll. A bejárati oldl egyik sarkán építik meg a harangtornyot, amit kulkul toronynak neveznek. A szentély főbejárata a tenger felé néz.
A belső udvart, ahol a jelentősebb szentélyek találhatók, gazdagon díszített kapu és fal választja el a külső résztől, elzárva a betekintést a kívülállóktól. Az itt található bejárat zárt alakzatú. A belső templomudvart dalamnak nevezik. A belső udvart, ahol a jelentősebb szentélyek találhatók, gazdagon díszített kapu és fal választja el a külső résztől, elzárva a betekintést a kívülállóktól.
Az elegáns, pagoda stílusú tornyokat merunak hívják, ezeket mindegyik templomban megtalálhatjuk. A meru szó a Meru hegy nevéből ered. Minden meru egy kis fa vagy kő talapzatra épül és innen magasodik az ég felé. A több emeletes tetőrendszer 3, 5, 7, 9 vagy 11 szintből áll. A tetők száma azt jelképezi, hogy milyen rangú istennek rendeltetett az építmény. Minél több szintes a templom, annál fontosabb szerepet tölt be a templom életében.
Ebben a részben egy általános képet igyekeztem hozni neked a balinéz vallásról és szakrális építészetéről, nagy segítségemre volt Tóth József: Bali az istenek szigete című könyve.
Ayang 